Mazo-suli :)

5 hozzászólás Írta ChoCho több éve

Mazo-suli :) bejegyzés elolvasása

Nem kicsit, nagyon...

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Elk..tam. Nem kicsit! Nagyon!
Ekkora böszmetegséget még sub nem csinált.
Hogy a csuda vigye el az én türelmetlen, önző, követelőző, pimasz fejemet.
Azt hiszem az lesz a legjobb, ha felhívom a barátnőmet, és elmegyek vele kocsmázni.
Marha vagy ChoCho, nagy marha... :(
Nem kicsit, nagyon... bejegyzés elolvasása

Gyönyörű kín

2 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Sokan kételkednek abban, hogy létezik valódi mazochizmus. Egyszerű perverziónak tartják, vagy csak valami kétségbeesett vergődésként hiszik, mely a kiválasztott hím megtartására irányul.
Én tudom, hogy igenis van jó fájdalom. Ez természetesen mindenkinél más, és más. Nem vagyunk egyformák mi mazo csajok, hiába. :)
Akad, aki nem szeret térdelni, mások felizgulnak tőle. Én elviselem, nem zavar. :)
A fenekelés, az más dolog. Azt úgy vélem legtöbben szeretjük. Más-más eszközökkel természetesen. ;)
A magam részéről a vastag, durva marhabőr szíjat kedvelem, és a korbácsot. Várni kis rémülettel, hogy hova csap le az ütés. A csattanás hangja előbb érkezik, majd töredék-pillanattal később jön az izzás is.
Egy másodperc csak, majd meleg érzéssé finomul. Szerencsés esetben még másnap... harmadnap is melegíti a testet és izgalomban tart.
Most borzadtok, tudom. De meg meritek próbálni egyszer a kedvessel?
Mert nálam azzal kezdődött, sose felejtem el. Nyár volt, meleg volt, és a párom nem bírt magával. Tréfásan csattant a tenyere, és én kértem szépen még egyet. Aztán még egyet... :)
Gyönyörű kín bejegyzés elolvasása

Mazogondok...

3 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Tegnap megint jót beszélgettünk az Úrral, vidám volt, és kedves... :)
Sajnos teljes masztitilalom van, ennek nem örülök valahogy. Ez a legnehezebb az egészben, és ezt tudja ő is. Gonosz! :(
Körülnéztem ma bdsm-portálokon, nem is sejtettem, hogy ilyen sok létezik, te jóóó ég! :O
Ami egy kicsit elkeserített, az az, hogy ő valahogy nem úgy képzeli el az első szeánszot, ahogy én. Igaz, én amolyan operett-domokhoz szoktam, akik tele vannak romantikával és ötletekkel. (Igaz, ezek közül csak kettő tudta halványan megérinteni a lekemet, a testemet meg annyira se.) Ő viszont nem mond semmit. Kérdez, figyel rám, minden percem érdekli, de nem mondja el, mire számítsak. Meg akar ijeszteni? Vagy teszteli a bizalmamat?
A csuda vigye el! Egész nap ezen töröm az agyam... Azt hiszem ma este csúnyán fogok nézni rá mind a két szememmel! :(
Mazogondok... bejegyzés elolvasása

ÁGY-VÁGY

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Sokat töröm a fejem, hogy milyen lesz, amikor először az Úrnál leszek. Szerencsére az teljesen kizárt, hogy bármelyikünk is zavarban legyen, régóta ismerjük egymást, másfél éve találkoztunk először, és azóta folyamatosan nyomon követi a mindennapjaimat.
Álmodozom sokat. Ő már többször járt nálam, én még sose láttam, hogy hol lakik. Elalvás előtt sokszor elképzelem, ahogy ajtót nyit. Pontosan tudni fogja, hogy mi kell nekem. Bent meleg lesz, és már az előszobában meg kell szabadulnom a ruháim jelentős részétől, és a kezemre, lábamra kerülnek majd a bőr bilincsek, no meg a vékony, kecses nyakörv. :)
Nem fogok félni. Megvacsorázunk, aztán megfürdet. Nem szólhatok, nem tiltakozhatok akkor már...
Jönnek majd a büntetések. Sok van a számlámon, nagyon sok. Ütni fog. Korbáccsal, és kézzel, no meg persze lovaglópálcával. Érezni fogom, ahogy az adrenalin és az endorfin végigáramlik bennem, és elegyedve a morfinhoz hasonló érzéseket vált ki belőlem. :)
Akkor már csak pillanatnyi fájdalmak lesznek, magamba figyelek majd, az izgalomra. Tudom, hogy pontosan érezni fogja, hogy mennyi az elég. És mindent megtesz majd azért, hogy kielégüljek újra, és újra...
Vergődök majd, persze. Rossz szokásom, igaz. Őt nem lehet majd meggyőzni vele. :)
És közben zene szól, az nagyon fontos. Minden bdsm-szeánsz alaphangulatát a zene adja. Sose lehet dübörgő, vagy túl ritmusos. Stílusosan lehetne mondjuk a Pillangókisasszony.  Vagy talán Mozart? Esetleg Sri Chinmoy valamelyik relaxációs CD-je? Talán valami panaszos afrikai zene Szenegálból?
Remélem jól választ majd! ;)
(Mert ha nem, akkor megharapom a létramagasságban hordott fülét egy hokedliről! :) )
ÁGY-VÁGY bejegyzés elolvasása

Fulladásveszély!

3 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Kérem szépen ez csak velem történhet meg, ilyen hülye csak én lehetek. :)
Történt tegnap este valami, amin szerintem évekig röhögni fogunk. Mert ilyen nincs, ez nem fordulhat elő...
Hát ugye mi kedvet kaptunk a bondage-hoz a párommal. Tegnap ki is néztünk egy formációt a netről, cicire, kicsit a nyakra, át a testen. Izgalmas volt, ahogy a kék kötél megfeszült, öröm volt nézni. Tetszett!
Csak hát ugye én nem férek a bőrömbe soha, el is felejtettem, hogy nem szabad mocorogni, belehuppantam a fotelbe, és ettől bizony a kötél... megfeszült a nyakamon! :O
No akkor még nem nagyon, de megijedtem. A párom ugrott rögtön, felállított, tekerte le rólam az egész miskulanciát. Én álltam, és fuldoklottam a röhögéstől, meg hát mondjuk a zsinórtól is. Nem vészesen, de éreztem, hogy bevág a bőrömbe. :)
A kötél egyik vége pillanatokon belül lekerült a földre, tekerte a másik felét is nagy gyorsan, de nem lazult a nyakamon a hurok sehogyse. :O
Bámultunk egymásra tanácstalanul, körülöttem tíz méter zsinór... és nem enyhült a szorítás! :O
Aztán a párom elképedten a lábamra nézett: RAJTA ÁLLSZ A KÖTÉLEN, TE KIS HÜLYE! :)
Ennyire vagyok és jó sub. Hááát, azt hiszem van mit tanulnom! ;)
Most eszem egy kis ebédet, írok az Úrnak, és közben köszönöm szépen a hozzászólásokat. Tudom, hogy sokakat érdekel a bdsm. Ősi vágy ez. ;)
A blog pontosan azért íródik, hogy az érdeklődő megérthesse, a sub is ember, a dom is ember. És ez egy nagyon bensőséges, vidám világ... ;)
Fulladásveszély! bejegyzés elolvasása

Fekete mágia

2 hozzászólás Írta ChoCho több éve

Bolond kedvem van ma, olyan nevetős-kacagós. Az estét és az éjszakát a párommal töltöm. kellemes vacsora, és játékok a program. Azt már előre jelezte, hogy egy kicsit többet foglalkozunk ma a bondage-zsal, tetszett neki... :)

Fekete mágia bejegyzés elolvasása

Élvezet...

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Tegnap este abban a kegyben részesültem, hogy maszturbálhattam, az Úr megengedte. Megadtam a módját, a fürdővízbe bőven öntöttem a kristályokból, és meggyújtottam két aromamécsest.
Na jó, mondjuk az egyiket rögtön sikerült is belepottyantanom a vízbe. :)
És hogy én milyen jó aludtam utána! El se lehet mondani! Pedig nem tartott sokáig. Meg se fogalmazódtak bennem a vágyak, az orgazmus máris érkezett kegyetlen erővel. Hiába, habzsolháp voltam egész életemben. :)
Komolyan a sub-tudatról! Az ember jön-megy, intézi az ügyeit, de valami meleg, igazán izgalmas, jó borzongást érez bent, ott a gyomor környékén. Ettől én néha úgy érzem, hogy repülni tudnék! :)
Tegnap este történt valami, amit még meg kell említenem. Az Úr mindig kedvesen, és figyelmesen beszélt velem, most viszont egészen alpári hangon közölte az óhaját a szexuális együttlétünket illetően. Természetesen nem rémített el, hisz ez a játék része, de elgondolkodtam azon, hogy melyik a valódi, elsődleges énje. A brutális szadista, vagy a subot kényeztetni képes, gondoskodó, humoros Úr?
Élvezet... bejegyzés elolvasása

VÁGYAK

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve

Megint eltelt két nap, elég zűrösen alakultak a dolgaim, írni sem volt időm. Esténként persze beszélgetek az Úrral, beszámolok a napomról, ő is elmeséli a sajátját, és ez nekem nagyon jól esik. 

VÁGYAK bejegyzés elolvasása

Kín, öröm, orgazmusok...

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve

Kicsit elmaradtam az írással, kaptam is érte. A naplóírás kötelező! Az Úr ide is látogatott, és elégedetlen volt...
A képen én vagyok. Büntetésben voltam, nem volt jó. :)
Ma este az Úr szigorúan kikérdezett a tegnap estéről, és be kell vallanom, hogy kicsit kellemetlenül éreztem magam. Minden tegnap esti orgazmusomról el kellett számolnom!
És ez mind nem elég... Le is kell írnom itt is! (pirul...)
Szóval először megvacsoráztunk, aztán a párom lefürdetett. Az első orgazmust már a kádban elfogadtam, ami merőben szokatlan a sokéves kapcsolatunkat illetően.
Aztán ő fürdött, addig én a franciaágyon terpeszkedtem. Előtte töltött még egy italt, és amíg nem volt ott, kényelmesen magamra csatoltam a láb- és kézbilincseket. Meg a nyakörvet, amit végre sok könyörgés után megnyesegetett. Nagyon széles volt, nem kaptam tőle levegőt...
Szóval ültem az ágyon törökülésben a bilincseimben, nyakörvvel, ittam az italomat, és az Úrra gondoltam... Nem szép dolog, tudom.
Aztán jött a párom. Megcsodáltam a testét, amióta edz, azóta olyan, mint egy ókori szobor.
Életünkben először bondage-t játszottunk, gyönyörű királykék szárítókötelet kaptam, hát miért is ne? Az eredmény minket is lenyűgözött! A cicimre volt csak elég a tíz méter, de az eredmény... óóóó... ! :O
Utána következett a szokásos játék. Kikötözve egy fotelhez, láncokkal. Széttett láb, és az ölembe befúródó fej. Néha gyönyör, aztán csapások. Kín és élvezet...
Aztán... ágyban. Csókok a láncok fogságában. Orális gyönyörök, adok, és kapok. És az Úr valahol az agyam belső szegletében. Az arca, a nevetése, a szigorúsága, A gyönyörű, szigorú keze...
Orgazmusok, újra és újra! Sri Chimnoy zenéje. Aztán egy igazán vad, üvöltős együttlét.
Még egy ital, zuhany, cinkos nevetgélés, két és fél óra volt. ;)
Alvás. Félálom. Az Úr arca. A találkozásaink emléke... Jött, és beszélgettünk. Jött Húsvétkor, és meglocsolt, mint barát. Elegáns volt, magas, illatos... És igen. Egyszer itt is aludt. Hozzábújtam félúton, és elaludtam, mint egy gyerek. Semmi nem történt szinte.
Soha nem fogja megérteni, hogy én akkor HAZATALÁLTAM!
Kín, öröm, orgazmusok... bejegyzés elolvasása

Csipesz, korbács és bilincs...

1 hozzászólás Írta ChoCho több éve
Egy kicsit elmaradtam az írással, nem lesz ennek jó vége, ha így folytatom. Szinte hallom, ezt kapnám most, de szerencsére dolgozik, tehát belefér egy kis lazítás a napba! 
Tegnap csavarogtam egy keveset délután, bevallom vásárolgattam. Igaz ugyan, hogy mindenféle játékszert kaptam már, de néha érdekes dolgokra bukkanok. Tegnap például egy halom különböző ruhacsipesszel lettem gazdagabb, van köztük műanyag, gyenge, és ártatlannak tűnő, ámde annál gonoszabb aprócska (alig 3cm-es) facsipesz is. 
Sok fura gondolat járt az eszemben. Először is a játék izgalma. Senki kívülálló nem vehet észre semmit abból, amit most megélek. Bizsergető érzés, állandóan oda kell figyelnem, és ez izgat. Valódi kihívás!
Tegnap este megint sokat beszélgettünk az Úrral msn-en. Szeretem nézni a fejét, nagyon szexi még egy agyonhajszolt nap után is. Szeretem ahogy nevet, szeretem, ahogy elkomorodik. Szép férfi, ez kétségtelen. Van benne valami sátáni, ősi vadság. 
Napok óta érdekes révületben élek. Két férfi van az életemben. A párom és az Úr. A valós életben szimpatizálnak egymással. Mindketten részei az életemnek. A mostani helyzet nekem egy kicsit pikáns. Két domináns hím, és mindkettő engem akar. 
És mindkettő engem kényeztet. 
Ma még nem sokat tettem, szerencsére egyedül vagyok, dolgom is kevés akadt, úgyhogy olvastam, megnéztem egy filmet, és persze lógtam a neten is. Vacsoráról sem kell gondoskodnom, a páromnál alszom, ilyenkor ő főz örömmel és élvezettel. 
Én pedig behabzsolom nagy örömmel és élvezettel. :P
Kíváncsi vagyok, hogy milyen játékszereket válogat éjszakára. A bőr bilincsek biztosan szerepet kapnak, a többi mindig meglepetés. A párom nem dom ugyan, de játszani ő is szeret. Órákig képes gyönyörködni az élvezetemben és a fájdalmamban. Már eljutottunk addig, hogy teljes bizalommal tudom átadni magam. Tudom, hogy sose ártana nekem igazán. Megfürdet majd, hatalmas hab lesz a kádban, ül majd a szélén, és beszélgetünk. 
Bevallom, várakozom. Tudom jól, hogy élvezni fogom az estét, hisz végig az jár az eszemben majd, hogy az Úr otthon ül majd, szivarozik, talán megiszik egy pohár vörösbort, és féltékenyen gondol az ő kis engedetlen, bolond subjára, akit más használ. 
Remélem megosztja velem az érzéseit, haragját holnap. :)
Csipesz, korbács és bilincs... bejegyzés elolvasása

Bemutatkozom

5 hozzászólás Írta ChoCho több éve
A sub-tudattal szembesülni nem könnyű. Az ember sok évig éli az életét, családot alapít, gyerekeket nevel, dolgozik, vasárnaponként kirándulni jár, szerdánként szeretkezik a férjével, mert úgysincs semmi érdekes a tévében, és úgye hetente egyszer illik szexelni. 
Múlnak az évek, és valami hiányzik. Nem tudod megfogalmazni se, csak a paplan alatt, félálomban vágyakozol valami nagyon sötétre, valami hihetetlenül és mocskosul izgalmasra. Aztán elválsz, új kapcsolatok jönnek, új párod lesz, a gyerekek felnőnek, de a hiány egyre sűrűbb, a vágy egyre jobban tolakszik az elmédbe, és egyszer csak egy véletlen beszélgetés kapcsán rátalálsz, nevet tudsz adni nek. Attól kezdve minden szabad gondolatod a hétköznapi rutin mellett az, hogy sub akarsz lenni.
Először persze azt hiszed, hogy meghibbantál. Rémülten szemléled magadat, mert hiszen nem normális, nem hétköznapi az, hogy valaki arra vágyjék, hogy megalázzák, testileg bántalmazzák, meggyötörjék, és... kielégítsék. Vagy mégis?
Aztán persze megbékélsz magaddal. Keresni kezded azt, aki méltó arra, hogy ebben a titokzatos, és érthetetlen világban a társad lesz. Aki elé kölyökkutyaként leteszed az akaratodat, akire nézel hűséges szemekkel akkor is, ha nevel, akkor is, ha tanít, és akkor is, ha gondoskodik rólad.
Hát valahogy így kezdődött nálam is. Van párom, és van egy másik életem. Ragyogóan elkülöníthető a kettő. 
Keresni persze nem egyszerű. Sok jelentkező akad, ezrével ugranak a hímek, a bdsm világában rengeteg az érdeklődő, de veszélyes, ingoványos talaj ez. Sokfélék a vágyak, és valljuk be, rengeteg az őrült, az aberrált, és sose tudhatod, hogy a veled szemben állónak mi bújkál az agyában. 
Sok-sok hónapi beszélgetés után pont egy évvel ezelőtt választottam valakit. Rosszul döntöttem. Nem értette meg soha a dominancia lényegét, sem tisztelni, sem elfogadni nem tudtam. Hiába voltak a romantikus órák, az édesen fájdalmas délutánok, a hiány valahogy még mindig bennem motoszkált. Többet akartam lelkileg, sokkal többet.
Pontot tettem hát az ügy végére, és újra keresni kezdtem. Azt hittem, hogy rengeteg időre lesz szükségem, hogy újra választhassak, de nemrégiben kiderült, hogy itt van az orrom előtt, részese az életemnek, törődik velem, úgy ismeri az életemet, mint a tenyerét.
Igen. Másfél éve ismerem a domomat! Eddig az egyik legjobb barátom volt. Most a barátságot valami nagyon izgalmas dolog váltotta fel. 
Ez a blog addig fog íródni, amíg ez a csoda tart. Nem tudom, hogy két nap lesz-e, vagy száz év, de állíthatom, hogy minden percét ajándéknak fogom megélni, és megköszönöm. 
Most viszont mennem kell, mert ugye az a feladatom, hogy vegyek zöld teát magamnak. Meg is kell inni! Állítólag jót tesz. Azt már elfelejtettem, hogy mire is jó, de az engedelmesség, az engedelmesség, ugye. És csipeszek is kellenek. Nem mondom meg, hogy mire. :P
Bemutatkozom bejegyzés elolvasása
Előző oldal Következő oldal